Könyvlista (Szív nélkül)

Prológus

  • Jakob és Wilhelm Grimm: Gyermek- és családi mesék

(„A nővére folyton piszkálja, amiért meséket olvas – szerinte ez gyerekes, de Evelin szereti a meséket, és egyébként sem mondaná ezekre a történetekre, hogy gyerekesek. A legutóbbiban például két galamb kivájta Hamupipőke mostohanővéreinek a szemét…”)

3. fejezet

  • Mia Sheridan: Leo

(„A lány bátortalanul, remegő kézzel veszi el. Az ujjaik egy pillanatra összeérnek, és Leó valami furcsát érez a gyomra tájékán, de ekkor a tekintete a bicikli kosarából kiesett könyvre siklik. Elmosolyodik, amikor meglátja a címet – milyen fura véletlen, hogy a könyv borítóján a saját nevét olvashatja. Ha hinne bármilyen jelben, akkor azt gondolná, hogy az univerzum most üzenni akar neki, de ennyire sose volt naiv…”)

5. fejezet

  • Georgia Cates: A fájdalom szépsége

(„Nem mintha nem érdekelné a történet, de jobb lett volna nem romantikus könyvet választani. Igazából azon gondolkodik, hogy este kér Jázmintól valami krimit – mindegy milyet, csak ne nagyon legyen benne se romantika, se erotika. Veszélyes most ilyesmit olvasnia, pedig neki szinte csak ilyen könyvei vannak. Menthetetlenül romantikus alkat, és a legkevésbé sem bánja, ha egy kis erotika is szerepet kap a történetben (ha már nem csinálja, legalább olvassa), de most minden olyan résznél, ahol a főhős és a főhősnő egymásba gabalyodik (márpedig az előtte heverő könyvben elég gyakran teszik ezt), Leó jut eszébe. Nem Kornél, Leó.”)

8. fejezet

  • J. K. Rowling: Harry Potter
  • Darren Shan: Darren Shan regényes története
  • Stephenie Meyer: Twilight Saga
  • Anne Rice: Vámpírkrónikák

(„A polcokon szinte az összes iskolai kötelező olvasmány megtalálható (Evelin becsületesen mindegyiket el is olvasta, és bár sokat nem szeretett, de nem egyet nagyon izgalmasnak és érdekesnek talált), elengedhetetlenül ott pihen az összes Harry Potter (Evelin – mint a korosztályából oly sokan – nagyon szereti Rowling sorozatát), aztán Darren Shan és az Alkonyat, amit Evelin személy szerint kedvel (Vivien szerint azonban egy vámpír minimum valahol ott kezdődik, hogy Lestat, és az Interjú a vámpírral a mai napig az egyik kedvenc filmje, szóval a „csillámfiúkon”, ahogy ő nevezi, mindig fanyalog, bár azért Darrent ő is szerette kisebb korában).”)

11. fejezet

  • J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura

(„– „Vörös nap virrad, vért ontottak az éjjel” – jegyzi meg a lány, és nagyon igyekszik utánozni Legolas hanglejtését. Evelin számára A Gyűrűk Ura története ismeretlen volt a filmek előtt, a papája ugyan többször is a kezébe akarta nyomni a könyvet, de Evelin akkoriban a Harry Potter világában élt, viszont azért moziba elkísérte a szüleit, amikor kijött a film. Azóta ő is nagy rajongó, időnként, leginkább karácsony környékén „Gyűrűk Ura maratont” szoktak tartani, amihez rendszerint Vivien és Erik is csatlakozik, olykor még Jázmin is, bár ő nem kifejezetten rajongó.”)

12. fejezet

  • William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi

(„– Igen, nagyon. Még a Hamlethez is kedvet kaptam. Fogalmam sincs, mikor nevettem utoljára filmen ennyit – vigyorodik el.”)

14. fejezet

  • Jennifer Probst: Érdekházasság

(„A szomszéd szobából tompán, de azért átdübörög a zene, úgyhogy olvasás helyett filmnézés mellett dönt. Ami talán okosabb is, hiszen amilyen szétszórt, aligha tudna most bármilyen könyvre koncentrálni – márpedig az a regény, amit a napokban kezdett el olvasni, túl ígéretes ahhoz, hogy elrontsa az élményt.”)

15. fejezet

  • Lois Lowry: Az emlékek őre
  • Michael Cunningham: Az órák
  • Aimee Bender: A citromtorta különös szomorúsága

(„Mikor belépett Vivien szobájába, és elmondta, miért jött, a húga örömében sikongatva a nyakába ugrott. Egy órával később Evelin három könyvet szorongatva hallgatta Vivien lelkes élménybeszámolóját a kezébe adott regényekről. Vivien már nyúlt volna egy következő könyvért, de Evelin leállította. Őszintén örült a húga örömének, de nem igazán volt abban az állapotban, hogy továbbra is képes legyen koncentrálni a szavaira. Bocsánatot kért, megköszönte a könyveket, majd Vivien megértő tekintetétől kísérve a szobájába menekült, és belevetette magát az olvasásba.”)